A 101. évében január 15-én elhunyt atya temetését - kívánságára – Pannonhalmán tartották, a gyászmenet élén Vincze Iván bencés szerzetes vitte az atya hamvait tartalmazó urnát a Boldogasszony-kápolnához február 3-án. A hamvak örök nyugalomba helyezése előtt Várszegi Asztrik főapát tartott szentmisét a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában.
Placid atya 1916. december 23-án született Olofsson Károly néven Rákosszentmihályon. A Szent Benedek Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1933-ban lépett be a Szent Benedek rendbe, majd magyar–német–bölcselet szakos doktorátust is szerzett. Pappá 1939-ben szentelték. Tizenegy hónapot szolgált a komáromi hadikórházban, de mivel beszédeiben a közkatonákat védte a megengedhetetlenül viselkedő tisztekkel szemben, lefokozták. 1945-ben a lapok sajtóhadjáratot indítottak ellene, 1946-ban letartóztatták. A koholt vád terrorcselekmény volt, ami miatt Placid atyát pedig a Gulágra internálták. Magyarországra 1955 novemberében térhetett vissza. Sem papként, sem tanárként nem dolgozhatott, így egy pesterzsébeti ládagyárban volt fizikai munkás, majd az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézetben betegszállító.
Placid atya a hetvenes évek közepétől kisegítő lelkész volt a budai ciszterci Szent Imre-plébánián, 2004-ben lett Újbuda Díszpolgára. 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2005-ben a Magyar Örökség Díjat, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, tavaly pedig a Magyar Becsület Rendet. Hívei, barátai, kollégái szerint Placid atyát még a legkomorabb időben is az öröm, derű és a humor jellemezte.
Újbuda
